Hévízi-tó
- 1. 2006. június 24. - RÉSZGYŐZELEM HÉVÍZEN!
- 2. 2006. február 9. - EGYRE MOCSARASABB ÜGY HÉVÍZEN
- 3. 2005. szeptember 8. - INGOVÁNYOS TALAJON
- sajtónyilatkozat -
2005. szeptember 8.
Súlyosan veszélyezteti a Hévízi tó és környéke ökológiai állapotát egy tervezett szállodaépítés.Ráadásul, védett területeket áldozna fel egy gazdasági vállalkozás igényei szerint, és több ponton a hatályos törvényi szabályozásba ütközik.
Mindezek fényében a Hévízért Városvédő Egyesület és a Védegylet ragaszkodik a beruházás engedélyezésének felfüggesztéséhez, az eddig lefolytatott eljárások törvényességének felülvizsgálatához.
A Védegylet információi szerint a hévízi Gyógy-tó közvetlen közelébe álmodott jelentős méretű szálloda- és gyógyfürdőkomplexum, valamint egy látványtó terveinek engedélyezési eljárása folyik az illetékes hatóságoknál. A beruházás előkészítése és engedélyeztetése során számos törvényességi aggály merült fel, a helyi civil szervezetek által felvetett, ezekkel kapcsolatos kérdésekkel azonban a hatóságok érdemben nem foglalkoznak.
A Védegylet álláspontja szerint a tervezett beruházás súlyosan veszélyezteti a Hévízi tó és környékének ökológiai állapotát, védett területeket áldoz fel egy gazdasági vállalkozás igényei szerint, és több ponton a hatályos törvényi szabályozásba ütközik. Mindezek fényében a Hévízért Városvédő-, fejlesztő, Kulturális Egyesülettel egyetértve a Védegylet ragaszkodik a beruházás engedélyezésének felfüggesztéséhez, az eddig lefolytatott eljárások törvényességének felülvizsgálatához. Ezen túl, mivel az engedélyezés során a létező lápkataszter hibáira hivatkozva született meg az elsőfokú környezetvédelmi engedély, nyomatékosan kérjük a kérdéses területre vonatkozó pontos lápjegyzék elkészítését, valamint a földhivatali bejegyzések elvégzését. Az ügyben a Védegylet Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez fordult hogy aggodalmaink és a helyi lakosok és szervezetek félelmeinek eloszlatása érdekében mielőbb részletes vizsgálatot rendeljen el a hévízi beruházás ügyében.
"A beruházó tervei szerint a terület maximális beépíthetőségét kihasználva fednék le a 3-5 m vastag tőzegtartalommal bíró láptalajt, ami fokozza annak további kiszáradását. Ez a folyamat kedvezőtlenül hat a hévízi-tó vizének gyógytényezőire"(hevizert.hu)
A Keszthely 4809. helyrajzi számú területre tervezett szállodakomplexum megvalósítása a Védegylet meggyőződése szerint különleges természeti értékeket sodorna veszélybe, illetve semmisítene meg, miközben az előkészítés és az engedélyeztetés során sorozatosan eljárásjogi és törvényességi aggályok merültek fel.
A hévízi Gyógy-tótól mintegy 200 méteres távolságra levő beruházási terület a szakértői vélemény szerint egyértelműen az 1996. évi természetvédelmi törvény által ex lege védett láp. A Körzeti Földhivatal 11.097/2004. számú állásfoglalásában ugyancsak kimondja, hogy az igénybe venni szándékozott terület láp védettséget élvez. Ez önmagában kérdésessé teszi a földrészlet építési telekként való hasznosításának törvényességét. Ugyancsak nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy a kérdéses terület 2003-as belterületbe vonása során az eljárásba a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (BfNP) – mint területileg illetékes természetvédelmi szakhatóságot – nem vonták be.
Az I. fokon engedélyt kiadó Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NyDKTVF) álláspontja - mely szerint a terület nem élvez védettséget, mivel az AB 53/2002.-es határozata alapján a lápterületek földhivatali bejegyzését törölték, és az AB egyedi eljárások lefolytatását írta elő – álságos, a természeti értékek védelmét figyelmen kívül hagyó érvelés. A lápterültek védettsége nem a földhivatali bejegyzésből, vagy más, egyedi eljárásból fakad, hanem a természetvédelmi törvény által ex lege, a törvény ereje által, a lápokra jellemző folyamatok megléte alapján érvényesül. A szakértői állásfoglalás ezen folyamatokat a kérdéses területre egyértelműen megállapította. Az, hogy a láp földhivatali bejegyzésének három évvel ezelőtti törlése óta az egyedi eljárást az illetékes intézmények (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) mindmáig nem folytatták le, a területre vonatkozó fejlesztési terveket ugyanakkor jóváhagyták, pusztán ezen intézmények munkáját minősíti.
Mindeközben a beruházás megismerhető tervei a kiadott I. fokú engedélyben szereplő szakhatósági előírásokkal is ellentétesek. A szakhatóságok korábbi – törvényellenes – mellőzése az eljárás során nem teremt megnyugtató precedenst arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben a terveknek ellentmondó szakhatósági előírásokat a beruházás során valóban be fogják tartani. A szakhatósági állásfoglalások ráadásul önmagukban is ellentmondóak.
Több gyanús jel is utal arra, hogy a beruházó az engedélyeztetés során nem a beruházás tényleges terveit nyújtja be. Az engedélyben szereplő tervezett vízkivétel az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság szakhatósági hozzájárulása alapján nem gyógyvizet produkál, azaz a beruházó által ígért gyógyfürdő nem lenne megvalósítható. Az engedélyezési eljárástól függetlenül azonban a beruházó kútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet is beadott, a nyilvánosság részvételét ebben az engedélyezési eljárásban azonban az NyDKTVF megtagadta, miközben a Hévízi-tó forrásától néhány száz méterre mélyített kút a forrás vízhozamára és vízminőségére egyértelműen hatással lehet.
"Aggodalomra ad okot, hogy mivel egy ötcsillagos gyógyszálló nem létezhet gyógyvíz nélkül, a tervekben számolnak gyógyvízkivételi lehetőséggel. Több eddig megépült szálloda intézte utólag a saját kútfúrási engedélyét a nyilvánosság tudta nélkül.
"(hevizert.hu)
Az eddig elvégzett Előzetes Környezeti Hatástanulmány a szakértői vélemény szerint mind szakmai, mind pedig metodikai szempontból egyértelműen rosszul tervezett, a beruházás tényleges környezeti hatásainak előrejelzésére alkalmatlan. Álláspontunkat támasztja alá, hogy a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi főfelügyelőség az általunk elengedhetetlennek tartott, és hozzájuk intézett levelünkben is követelt Részletes Környezeti Hatástanulmány elvégzését írta elő.
„A tervezett beruházás közvetlenül fenyegeti a hévízi Gyógy-tó ökológiai állapotát és vízminőségét, miközben az előkészítés és az engedélyezés során már eddig is számos, megkérdőjelezhető törvényességű lépésre került sor. A terület ökológiai rehabilitációja lenne kívánatos, és az ebbe az irányba mutató terveket kellene szorgalmazni, nem pedig pillanatnyi gazdasági érdekek miatt veszélyeztetni a Gyógy-tó különleges természeti adottságait. Az önkormányzatok bevételcentrikussága, a beruházók kiskapukat keresgélő gátlástalansága és a hatóságok mulasztásai illetve hanyagsága együtt felelősek a kialakult helyzetért” – nyilatkozta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.
A Védegylet a Zala Megyei Főügyészségnél zajló törvényességi felülvizsgálat befejezéséig az eljárás felfüggesztését, valamint, mivel az engedélyezés során a létező lápkataszter hibáira hivatkozva született meg az elsőfokú környezetvédelmi engedély, a kérdéses területre vonatkozó pontos lápjegyzék elkészítéséig, valamit a földhivatali nyilvántartásnak a valósággal való összhangba hozásáig a területre vonatkozó bármiféle engedélyezési és tervezési eljárás szüneteltetését kéri. Mindezek érdekében az ügyben levélben fordultunk Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.
További információ:
Jávor Benedek (Védegylet)
Füzesi Lászlóné (Hévízért Városvédő-, fejlesztő, Kulturális Egyesület)
